Hazánk egyik legszebb helye a soproni botanikus kert. A teljes területe 17 hektár, és 1958 óta védett. Az itt lévő arborétumokat csak a siető érdeklődők látják egyformának, hiszen ahány van, annyiféle. Például a Soproni Egyetem botanikus kertjének legfőbb sajátossága az, hogy elsősorban az erdészeti oktatást és kutatást szolgálja. Ezt a célt a sétautak mentén álló szobrok is mutatják: azokra emlékeztetnek minket, akik a botanika, a bányászat és a geodézia oktatásának, fejlesztésének szentelték életüket.
A szobrok az intézmény múltjáról árulják el azt, hogy az 1922-ben Selmecbányáról ide költözött Bányászati és Erdészeti Akadémiának és jogutódjának oktatási teiülete jóval nagyobb volt, mint a mai. Az arborétum születése megelőzte az akadémia ideköltözését. Dr. Csapody István írta a Barangolások a soproni erdőkben című könyvében, hogy az 1900 környékén átadott honvéd főreál iskola hadapródjai már kész a díszkertet találtak itt, nagy platánokkal, luc- és feketefenyőkkel, gyertyánokkal, vadgesztenye- illetve törökmogyorófákkal. Valóságos botanikus kertté azonban csak 1923-ban lett a park. De az arborétum korántsem csak a jövő erdőmérnökeié és a kutatóké. A több, mint 2000 fás- és 3000 lágyszárú faj és változat közt minden természetbarát megkeresheti a maga kedvenceit.
Csapody István azt vallotta, hogy a kert legnagyobb értéke a tűlevelű-gyűjteményen belül a rendkívül ritka japán nikkofenyő, a mandzsu jegenyefenyő, és a japán, keletkínai és a kaliforniai nagy magvú tiszafa fejlett néhány példánya az erdészeti pavilon mögötti kertben. Érdemes tehát ellátogatnunk ide is. Hazánkban az üdülőklnek nagy segítséget jelentett eddig az Üdülés Csekk, amit idén, 2011-ben a Széchenyi Pihenő Kártya fog leváltani 300ezer Ft-os évenkénti kerettel. Oldalunkon sok elfogadóhely és turisztikai bejegyzés fog helyet kapni.